Az 1930-as években Hans Selye (1907-1982), a kanadai Montrealban dolgozó magyar orvos (aki elsőként azonosította az általános alkalmazkodási szindrómát) állatokon végzett kutatásokat. Kimutatta, hogy minden betegséget a stressz okoz. Mivel külföldi volt, helytelenül használta a (mechanikus) „stressz” szót a helyesebb „strain” szó helyett. Munkája annyira úttörő volt, hogy a „stressz” szó, amely „biológiai megterhelést” jelent, már régóta a köznyelvben használatos.
1936-ban mutatta be az általános alkalmazkodási szindrómát (General Adaptation Syndrome, GAS). A kutatás kimutatta, hogy minden krónikus betegség bármilyen típusú megterhelésnek való kitettség eredménye, amely lehet pszichológiai (pl. gyász, magány, szorongás), fizikai (pl. túlzott napozás, elektromágneses sugárzás, hőség, hideg, alultápláltság stb.) vagy kémiai (pl. azbeszt, higany, kadmium, nikotin stb.).
Selye kimutatta, hogy a stressznek való kitettség fiziológiája az agyban neuroendokrin hormonok, valamint a mellékvesekéregből származó kortikoszteroidok kibocsátásával jár. Az ilyen stresszhormonok csökkentik a fájdalmat és a gyulladást, és felkészítik a szervezetet a szellemi és fizikai aktivitásra. Ez a vérnyomás emelkedésével jár, hogy extra oxigént pumpáljon az agyba és az izmokba, és a vércukorszint emelkedésével, hogy extra energiát biztosítson. A koleszterin fiziológiás felszabadulása is megtörténik a véráramba, hogy lehetővé tegye a gyulladáscsökkentő mellékvesekortikoszteroidok bioszintézisét.
Translated with DeepL.com (free version)
3. A kimerülési szakasz
A riasztási reakció
Az akut stressz a mellékvesekéregből történő adrenalin felszabadulás miatt „riasztási reakciót” okoz. Olyan kellemetlen akut tünetek jelentkeznek, mint az izzadás, a reszketés és a hányás. Az első cigaretta elszívása és az akut vizsgaidegek hajlamosak riasztási reakciót kiváltani, csakúgy, mint a hirtelen szélsőséges melegnek és hidegnek való kitettség hatására fellépő izzadás vagy reszketés.
Az ellenállási szakasz
Folyamatos stressz esetén az akut tünetek a stresszhormonok fiziológiás kibocsátására válaszul alábbhagynak. A stresszválasz magában foglalja a koleszterin termelését, amely a mellékvesekéreg kortikoszteroidok szintézisének szubsztrátja, és ennek következtében a koleszterin szérumszintjének fiziológiás emelkedése következhet be.
A kimerültségi szakasz
Hosszan tartó stressz esetén a szervezet képessége a védő stresszhormonok termelésére kimerül, ami fokozatos egészségromlással jár, és végül rákhoz, fokális májnekrózishoz és halálhoz vezet.
Selye azt is kimutatta, hogy a hosszan tartó stresszhatás káros kortikoszteroidok kibocsátását eredményezi, és hogy ezek a stresszel összefüggő betegségek, például a depresszió, az ízületi gyulladás és a gyomorfekély valódi okai. Mind az egészséges, mind a patogén kortikoszteroidok a vér koleszterinjéből származnak. Az orvostudomány a koleszterinre fixálódott, holott a stressz okainak azonosításával és csökkentésével kellene foglalkoznia.
Forrás: B: Dr. Hans Selye: „AZ ÉLET STRESSZE”.