E-mail
vegateszt1@gmail.com
Telefon
0670583-33-91

Mik azok a Mikrobiom

Körülbelül hét méter hosszúságával a bél a test leghosszabb szerve. Számos funkciót tölt be: Emésztőmotorként és egy hatalmas idegrendszer őrzőjeként fontos szerepet játszik az emberi jólétben. Tudjon meg többet a kifinomult mikrobiomáról és arról, hogyan építheti fel a bélflórát.

Bélflóra: belső egyensúly

 

A bélben élő összes mikroorganizmus alkotja a bélflórát . Ők képviselik saját ökoszisztémájukat – a bél mikrobiómáját . Leginkább baktériumokból áll. Ezek nemcsak az emésztést segítik, hanem a fontos tápanyagok ellátását is. Ezenkívül a káros anyagok és kórokozók kivédésére is szolgálnak.

Már tudtam? A bél a baktériumok által legsűrűbben lakott szervezetben. Ezek össztömege körülbelül 1,5 kilogramm. 

Miből áll a bél mikrobióma?

A bél mikrobiomája személyenként változik. Mindegyik egyed körülbelül 160 baktériumfajt tartalmaz. Az ott elhelyezkedő lakók két nagy táborát lehet megkülönböztetni: 

  • Jótékony baktériumok: Kedvezően hatnak egészségünkre, nagy változatossággal és számmal fordulnak elő a vékony- és vastagbél bélnyálkahártyáján. Ide tartoznak a probiotikus tejsavbaktériumok, a Lactobacillus és a Bifidobacterium képviselőivel.
  • Káros baktériumok: egészséges bélben mindig kevés van belőlük. Általában a “jó” mikrobák tartják kordában őket. Ide tartoznak például az úgynevezett putrefaktív baktériumok, az E. coli baktériumok, de a jól ismert Candida nemzetség élesztőgombái is.

Fontos a bélbaktériumok megfelelő egyensúlya . A hasznos mikroorganizmusok számának mindig magasabbnak kell lennie, mint a káros mikroorganizmusoké

Mikor és hogyan alakul ki a bélflóra a szervezetben?

 

Születés közben , amikor a csecsemő a szülőcsatornában érintkezik az anya mikrobiomjával, a szervezet már elkezdi felépíteni a bélflórát. Különféle tényezők befolyásolják a kolonizáció típusát. Így különbözik a hüvelyi és a császármetszéssel világra hozott babák mikrobiomája. Ez utóbbi esetben a bélflóra jobban hasonlít az anya bőréhez. A diéta is szerepet játszik. A szoptatott csecsemők bélmikrobiómája lényegesen több hasznos bifidobaktériumot tartalmaz, mint a tápszerrel táplált csecsemők hasa.

Emellett a környezet is meghatározó : a tanyasi gyerekek, akik gyakrabban kerülnek kapcsolatba a baktériumokkal, általában nagyobb mikrobiális diverzitásúak, mint a városi gyerekek. Az első egy-két életévben a bélmikrobióm felhalmozódik, idős korban a bélbaktériumok száma és változatossága ismét csökken. Felnőtteknél a bélflóra viszonylag stabil, feltéve, hogy nincsenek olyan zavaró hatások, mint a kiegyensúlyozatlan étrend vagy az antibiotikumok alkalmazása.

Valójában a bélben lévő mikrobák egy jól begyakorolt ​​csapat. Egyesítik pozitív tulajdonságaikat és kiegészítik egymást – ez lehetővé teszi számukra, hogy hatékonyan dolgozzanak. Ha túl kevés a hasznos mikroorganizmus, a több káros mikroorganizmus veszi át az uralmat. Emellett idegen baktériumok, vírusok, gombák, virágpor, élelmiszer-allergén és kívülről származó szennyező anyagok próbálnak behatolni a szervezetbe. Ha a nemkívánatos mikroorganizmusok dominálnak, a bélflóra kiegyensúlyozatlan – dysbiosis áll fenn .
 

Mi borítja fel a mikrobák egyensúlyát a bélben?

Különféle tényezők negatívan befolyásolhatják a bélrendszert : 

  • gyógyszerek szedése (pl. kortizon, fájdalomcsillapítók, antibiotikumok)
  • egészségtelen táplálkozás
  • túl sok alkohol és nikotin
  • gyógyszerek
  • állandó stressz vagy időnyomás
  • Szennyezett élelmiszer fogyasztása
  • Patogén kórokozók (például baktériumok, vírusok, gombák vagy paraziták) által okozott fertőzések

Különösen az antibiotikumok szedésének lehetnek súlyos következményei, mert a kórokozók elpusztítása mellett a hasznos baktériumokat is elpusztítják. A bélflóra kiegyensúlyozatlanságára utaló gyakori mellékhatások a hasmenés vagy a Clostridium difficile csírával való fertőzések.
Ezenkívül a sok zsíros ételt és húst tartalmazó ételek elősegítik a coliform baktériumok szaporodását. Ez a kombináció különösen jelen van a gyorsételekben és más készételekben. A túl sok só, cukor és az élelmiszer-adalékanyagokat tartalmazó élelmiszerek szintén egészségtelenek. De a kemoterápia, a sugárzás, a környezeti toxinok és a peszticidek is nagymértékben megzavarhatják a bélrendszert.

Hogyan ismerhető fel az instabil bélflóra?

 

A kiegyensúlyozatlan bélflóra gyakori tünetei a következők: 

  • Gyomor- és bélrendszeri problémák (pl. hasmenés, puffadás, székrekedés, teltségérzet, ételintolerancia és vitaminhiány)
  • Rossz általános állapot (fáradtsággal, fejfájással, erőnlét vagy teljesítőképesség hiányával)

Ha a tünetek állandósulnak, az a pszichére is negatívan hat. Minél gyakrabban fordul elő ilyen egyensúlyhiány, annál nehezebben regenerálódik a belek, az immunrendszer és a szervezet.
 

Milyen következményekkel jár a bélrendszer kiegyensúlyozatlansága?

A mikrobióma egyensúlyhiányának jelentősége ma már messze túlmutat az instabil bélflóra tünetein. A zavart bélmikrobióma és számos betegség közötti összefüggést az elmúlt években számos tanulmány igazolta. 
Például a Firmicutes baktériumok száma magasabb, mint a Bacteroidetes baktériumok száma túlsúlyos emberekben. Az előbbi különösen hatékonyan képes lebontani az élelmi rostokat, és cukorral és zsírsavakkal ellátni – még olyan élelmiszerekből is, amelyek valójában alacsony energiatartalmúak (pl. burgonya). A karcsúbb embereknél viszont kisebb az ambiciózus ételemésztők aránya.
De sok más klinikai kép is kapcsolódik a dysbiosishoz :

  • allergiák
  • krónikus gyulladásos bélbetegségek, mint például a fekélyes vastagbélgyulladás vagy a Crohn-betegség
  • irritábilis bél szindróma
  • 1-es és 2-es típusú diabetes mellitus
  • Antibiotikumokkal összefüggő hasmenés (hasmenés)
  • autizmus
  • asztma
  • Clostridium difficile fertőzések
  • szív-és érrendszeri betegségek
  • ételintolerancia

Még a vastagbélrák, a neurológiai betegségek, a depresszió és a mentális zavarok is összefüggésbe hozhatók a megzavart mikrobiómával. Ha gyanít valamit, mindenképpen forduljon orvoshoz, és tisztázza a problémát.

Figyelem: A kiegyensúlyozatlan bélflóra következtében a szervezetnek egyelőre nélkülöznie kell védekező rendszerét a bélben, ami befolyásolhatja az immunrendszert, az emésztést és a tápanyageloszlást.

Tippek az egészséges bélflóraért

A legjobb az lenne, ha elkerülnénk a zavaró tényezőket. De persze ez nem ilyen egyszerű. Vannak azonban olyan dolgok, amelyek pozitív hatással lehetnek a bélben lévő mikrobákra.

Építsen fel egészséges bélflórát megfelelő étrenddel

 

Például napi öt adag gyümölcs és zöldség fogyasztása ajánlott egy egészségvédő étrendhez . A készételeket és a magas cukor-, zsír- vagy sótartalmú ételeket a legjobb kivenni az étrendből, és frissen főzni.
A probiotikus élelmiszerek , mint a joghurt, a kefir, az író vagy a fermentált zöldségek (pl. savanyú káposzta) tartalmaznak természetesen előforduló tejsavbaktériumokat és élesztőgombákat, úgynevezett probiotikumokat. Ha egészséges bélflórát szeretne felépíteni, vegye be ezeket az ételeket az étrendjébe, és rendszeresen ütemezze be őket.
Ha ezután is teljes kiőrlésű termékeket és hüvelyeseket használ, akkor jó úton halad. Mivel a magas rosttartalmú étrendRáadásul nem csak általában a szervezetet látja el fontos energiával, hanem a baktériumokat is. A laktobaktériumok és a bifidobaktériumok megeszik az élelmiszerben található természetes prebiotikumokat, például az inulint vagy a laktulózt. Megfelelő étrend mellett a baktériumok elszaporodnak, esszenciális tápanyagokat képeznek, és a lehető legnehezebbé teszik a bélben lévő kórokozó mikrobák életét.
Tudományos kutatások szerint a mediterrán étrend az összes konyha közül a legkedvezőbb az egészséges bélkörnyezethez, ami az összetevők sokoldalú és rendkívül sikeres keverékével magyarázható. Élelmi rost gyümölcs, zöldség és saláta formájában, de vitaminok, egészséges zsírok és halból vagy olívaolajból származó nyomelemek is megtalálhatók a tányéron.
A kiegyensúlyozott táplálkozás mellett speciális, a bélnyálkahártya számára készült készítményekkel is támogathatja bélmikrobiómát. 

A bélflóra regenerálása: Egyéb hasznos intézkedések

Kevesebb stressz , gyakrabban vegyen mély lélegzetet, gyakoroljon – kövesse ezeket a tippeket, ha meg akarja erősíteni a beleit. A több mozgás nem csak a szervezetnek jó, hanem a bélbaktériumoknak is. A rövid szénláncú zsírsavak ebből eredő növekedése a jótékony bélben élők fokozott kolonizációjához is vezet.
Itt az a legfontosabb, hogy az intézkedéseket a lehető leghosszabb ideig és rendszeresen hajtsák végre. Eltarthat egy ideig, amíg a bélmikrobióma tartósan stabilizálódik, vagy az egészséges bélflóra helyreáll.
 

Béltisztítás és az immunrendszer – a bélflóra jelentősége

Alapvetően szoros kapcsolat van az agy és a belek között, ami azt jelenti, hogy a bélflóra állapota mindig szorosan összefügg általános közérzetünkkel, legyen az fizikai vagy lelki.

A bélflóra feladatai: Miért olyan fontos az egészséges bélkörnyezet?

Általánosságban elmondható, hogy a bélflóra részt vesz az emésztésben , és biztosítja a tápanyagok optimális felhasználását a szervezetben. A bélnyálkahártya hasznot húz az egészséges bélkörnyezetben képződő vitaminokból.

A bélflóra védőrétegként ül a bélnyálkahártyán , és hozzájárul annak normál fenntartásához. Ha ez a nyálkahártya nagyon áteresztő, idegen testek bejuthatnak a bélbe, és a véráramon keresztül az egész szervezetre káros hatást gyakorolhatnak.

A bélflóra további fontos feladatot lát el a veleszületett és szerzett immunrendszer támogatásában . Általános védekezésünk egy része a bélben található, így mindkettő élénk cserét folytat egymással, és folyamatosan kommunikálni tudnak egymással.

Mit lehet elérni a béltisztítással?

A béltisztításnak egészséges bélflórához kell vezetnie. A bélrendszer egészségea következő kritériumokat tartalmazza: 

  • nincsenek bélbetegségek
  • hatékony táplálékfelvétel és -felhasználás
  • stabil bélflóra
  • működő immunrendszer
  • általános testi közérzet

Ennek az állapotnak az eléréséhez megfelelő táplálkozással és egészséges életmóddal kell erősíteni a beleit, ezáltal felépíteni, regenerálni a bélflórát. Létezik egy úgynevezett béltisztító kúra is, melynek során először eltávolítják a nem kívánt mikroorganizmusokat, majd új mikrobiomot építenek fel.