E-mail
vegateszt1@gmail.com
Telefon
0670583-33-91

Bélrendszerünk

Az emberi bélmikrobióta, vagyis a bélben található mikroorganizmusok összessége kimutathatóan nagy hatással van egészségünkre. A kutatók azt találták, hogy a bél és az agy képes kommunikálni. Ez lehetővé teszi, hogy bélrendszerünk mikrobiotája befolyásolja lelkiállapotunkat. A bélben élő mikroorganizmusok pl. B. Neurotranszmitterek, amelyek a bélben elágazó idegrendszeren keresztül jutnak el az agyba és fordítva (bél-agy tengely). Ha a bél mikrobiomja felborul, és a kórokozó baktériumok elszaporodnak (=diszbiózis), ez neurológiai betegségekhez vagy mentális zavarokhoz vezethet.

A betegségek és a bélmikrobióma kapcsolata

A bélmikrobióma hatását a következő neurológiai betegségekre jelenleg kutatják és vitatják a kutatásban:

  • Alzheimer
  • sclerosis multiplex
  • autizmus
  • Parkinson-kór
  • stroke
  • szorongás, stressz és depresszió

Ismeretes, hogy mikrobiotánk befolyásolja a központi idegrendszer, a neuroimmun és a neuroendokrin rendszer szabályozását. Az említett betegségeknél már bebizonyosodott, hogy a mikrobiota érintett. Például az Alzheimer-kórban vagy depresszióban szenvedő betegek megváltozott mikrobiotát mutatnak, ami általában a kórokozó baktériumok elszaporodásával jár. A „jó” és „rossz” csírák összetétele kibillent egyensúlyból. Ez például a hangulatunk szempontjából fontos neurotranszmitter, a szerotonin bélrendszeri képződésének csökkenéséhez vagy a gyulladást elősegítő citokinek fokozott képződéséhez vezet. Ezek a gyulladásos mediátorok működésbe hozzák az immunrendszer sejtjeit, amelyeknek viszont meg kell küzdeniük a helyi tudatalatti gyulladásos gócokkal. más hírnökök, A gamma-aminovajsav és a másodlagos epesavak, amelyek nem jutnak át a vér-agy gáton, de részt vesznek a bél és az agy közötti kommunikációban azáltal, hogy az idegsejtekbe jutnak. Mindezeket a hírvivő anyagokat vagy a bélsejtek, vagy azok mikrobiotája állítja elő. Ráadásul a stressz vagy maga a betegség (pl. stroke-betegeknél) a bélgát leomlását idézi elő, így a kórokozó baktériumok vagy azok anyagcseretermékei bejuthatnak a vérrendszerbe. Az olyan tartós bélpanaszok, mint a puffadás, hasmenés vagy székrekedés, szintén magas szintű szenvedést jelentenek a mikrobiota egyensúlyhiányától. gamma-amino-vajsav és másodlagos epesavak. Mindezeket a hírvivő anyagokat vagy a bélsejtek, vagy azok mikrobiotája állítja elő. Ráadásul a stressz vagy maga a betegség (pl. stroke-betegeknél) a bélgát leomlását idézi elő, így a kórokozó baktériumok vagy azok anyagcseretermékei bejuthatnak a vérrendszerbe. Az olyan tartós bélpanaszok, mint a puffadás, hasmenés vagy székrekedés, szintén magas szintű szenvedést jelentenek a mikrobiota egyensúlyhiányától. gamma-amino-vajsav és másodlagos epesavak. Mindezeket a hírvivő anyagokat vagy a bélsejtek, vagy azok mikrobiotája állítja elő. Ráadásul a stressz vagy maga a betegség (pl. stroke-betegeknél) a bélgát leomlását idézi elő, így a kórokozó baktériumok vagy azok anyagcseretermékei bejuthatnak a vérrendszerbe. Az olyan tartós bélpanaszok, mint a puffadás, hasmenés vagy székrekedés, szintén magas szintű szenvedést jelentenek a mikrobiota egyensúlyhiányától.

Az említett neurológiai betegségek esetében számos tanulmány kimutatta, hogy magát a betegséget a gyomor-bél traktus dysbiosisa kíséri. Például a Parkinson-kóros betegek gyakran szenvednek  SIBO-ban (vékonybél túlszaporodása)  vagy  Helicobacter pylori fertőzésben. A depresszióban szenvedő betegek gyakran szenvednek irritábilis bélszindrómában vagy krónikus gyulladásos bélbetegségben. Az autizmus és a sclerosis multiplex gyakran bélrendszeri rendellenességekkel, például székrekedéssel vagy hasmenéssel jár együtt. Sok esetben a bél diszbiózisa lehet a kiváltó ok

Kommunikáció az agyból a bélbe

Az agyból a bélbe irányuló kommunikáció hírvivő anyagokon keresztül is működik, pl. B. stressz hatására az adrenalin és a kortizol felszabadulásával. A folyamat során a bélműködés leáll, és a mikrobiota egyensúlya negatívan befolyásolható. Tanulmányok kimutatták, hogy a probiotikumok adagolása a bél-agy tengely befolyásolásával csökkenti a stresszszintet. Növelhető az általános közérzet és az alvási fázisok utáni ellazulás érzése. A kortizolszint gyorsabban normalizálódott az intervenciós csoportban, mint a placebo csoportban.

Ebből arra lehet következtetni, hogy étrendünkkel nemcsak beleink egészségére vagyunk jelentős hatással, hanem az egészséges bélmikrobióta révén mentális egészségünket, tanulási folyamatainkat és memóriánkat is elősegíthetjük. A bél közvetlen és közvetett kapcsolatban áll az aggyal az idegvégződések magas elágazásán keresztül. 

Források:

https://www.thieme.de/de/neurologie/glutamin-unterstuetzt-die-dopamin-abhaengige-signalsendung-83696.htm (Hozzáférés: 2021. február 10.)

Noonan S, Zaveri M, Macaninch E és Martyn K (2020). Étel és hangulat: a kiegészítő prebiotikus és probiotikus beavatkozások áttekintése a szorongás és a depresszió kezelésében felnőtteknél. BMJ táplálkozás, megelőzés és egészség, 3(2), 351-362. https://doi.org/10.1136/bmjnph-2019-000053

Parashar, A. és Udayabanu, M. (2017). A bél mikrobiota: a Parkinson-kór következményei. Parkinsonizmus és kapcsolódó betegségek, 38, 1-7. https://doi.org/10.1016/j.parkreldis.2017.02.002

Sivamaruthi, BS, Suganthy, N, Kesika, P és Chaiyasut, C (2020). A mikrobiom, az étrend-kiegészítők és a probiotikumok szerepe az autizmus spektrumzavarban. International Journal of Environmental Research and Public Health, 17(8), 2647. https://doi.org/10.3390/ijerph17082647

Camilleri M. (2021). Emésztőrendszeri motilitási zavarok neurológiai betegségekben. The Journal of klinikai vizsgálat, 131(4), e143771. https://doi.org/10.1172/JCI143771

González Olmo, BM, Butler, MJ és Barrientos, RM (2021). Az emberi táplálkozás evolúciója és hatása a bélmikrobiótára, az immunválaszokra és az agy egészségére. Nutrients, 13(1), 196. https://doi.org/10.3390/nu13010196

Nikolova, VL, Cleare, AJ, Young, AH és Stone, JM (2021). A klinikai depresszió kezelésére szolgáló probiotikumok frissített áttekintése és metaanalízise: Kiegészítő kezelés vs. önálló kezelés. Journal of klinikai orvostudomány, 10(4), 647. https://doi.org/10.3390/jcm10040647

Patterson E, Griffin SM, Ibarra A, Ellsiepen E és Hellhammer J (2020). A Lacticaseibacillus paracasei Lpc-37® javítja a stressz és a szorongás pszichológiai és fiziológiai markereit egészséges felnőtteknél: egy randomizált, kettős vak, placebo-kontrollos és párhuzamos klinikai vizsgálat (a Sisu tanulmány). Neurobiology of stress, 13, 100277. https://doi.org/10.1016/j.ynstr.2020.100277