E-mail
vegateszt1@gmail.com
Telefon
0670583-33-91

Mi az a Ortomolekuláris medicina.

Mi az az Ortomolekuláris medicina.

 

Ortomolekuláris terápia

A legfontosabb alapelvek összefoglalója a korrekt ortomolekuláris terápiához: A terápiának igazodnia kell a tünetekhez, például igazolt hiányállapotokhoz. Az ortomolekuláris terápia gyakorlatilag minden konvencionális terápiát képes kiegészíteni. Egyes eljárásokkal kapcsolatban pedig kifejezetten jótékony a hatása, ennek ellenére elhanyagolják (pl. C-vitamin és cink adása műtétek után, a sebgyógyulás gyorsítása és a fertőzések elkerülése érdekében, vagy magné- zium és kálium pótlása vízhajtásnál, megakadályozandó a hiányok kialakulását).

 

A természetgyógyászati eljárások is jól megférnek az ortomolekuláris terápiával. Sőt: sokszor az esetleges hiányok pótlása nélkülöz- hetetlen feltétele annak, hogy a természetgyó- gyászat jól működjön. A helyesen alkalmazott terápia gyakorlati- lag nem jelent semmilyen veszélyt, nincsenek mellékhatásai, sőt általában a panaszok gyors enyhülését, olykor drámai javulást tapasztal- hatunk.

 

Álljon itt néhány ajánlás, amelyek az évek során gyűltek össze:

• A tápanyagellátás alapját mindenképp a teljes értékű, egészséges táplálkozás jelentse. Senki ne áltassa magát azzal, hogy táplálkozási hibáit néhány tabletta vagy kapszula szedésével képes lesz „kompenzálni”.

 

• Ha a tápanyagok bevitele ideiglenesen (gondok a fogazattal) vagy akár tartósan (felszívódási zavarok) nem lehetséges, szükség lehet az étrendi kiegészítőkre.

 

• A megnövekedett szükségletre (terhesség, bizonyos betegségek) ugyanez érvényes.

 

• Bizonyos betegségekre való kockázat alapján szintén ajánlott lehet az étrendi kiegészítők szedése (pl. a családban halmozódó daganatos betegségek esetén megelőzés céljá- ból szelén szedése).

 

Várandósok és szoptató kismamák bizonyos tápanyagokból jóval többet igényelnek, mivel egy másik szervezetet is táplálniuk kell

 

Sok orvos hiányos ismeretei (az egyetemeken keveset oktatnak a tápanyagokról), valamint a költségek miatt (a társadalombiztosítás által támogatott laboratóriumok terhelése stb.) igen ritka a diétás tanácsadás és az ortomolekuláris terápia a rendelőkben. Az ilyen terápiának mindig a beteg alkati sajátosságait, nemét, korát, a lezajlott betegségeit, a családi hajlamokat stb. kell figyelembe ven- nie. Így megvalósítható a valódi, a beteg javát szolgáló, racionális, ideológiamentes és anyagi érdekektől mentes terápia.

 

A kezelés sikere leginkább a klinikai tünetek javulásán, valamint a laboratóriumi leleteken mérhető. Előfordulhat, hogy a páciens nem tapasztalja tüneteinek, panaszainak szubjektív javulását, amikor például kockázati tényezők alapján javasolják neki egy adott készítmény szedését. Ilyenkor csak az objektív értékekre, leletekre támaszkodhatunk: például a magas vérnyomásban szenvedőnél javuló vérnyomásértékekre, a HbA1c jobb értékére a cukorbetegnél, vagy a szívkoszorúér-szűkületben szenvedő beteg vérében a csökkent homociszteinértékre. Ha azonban az értékek még nem optimálisak, intenzívebbé kell tenni a terápiát. Ez magas vérnyomásnál lehet relaxációs gyakorlat elsajátítása, cukorbetegségnél a testsúly további csökkentése, magas homociszteinszint esetén pedig magasabb B-vitamin-dózis.

 

Ám a „kezelt laborértékeknek” olykor semmi közük sincs a páciens klinikai tüneteihez vagy betegségeihez. Ilyenkor polipragmáziával állunk szemben (a pácienst túldiagnosztizálják, majd annak megfele- lően túlkezelik). Ez a páciensen aligha segít, csak pénztárcáját soványítja feleslegesen.

 

Az étrendi kiegészítők adagolási formáját illetően igazodhatunk a páciens óhajaihoz, hacsak nem szólnak szakmai érvek egy bizonyos adagolási forma mellett. Egyes készítmények kaphatók drazsé, rágótabletta, por, illetve injekciós formában is. Felszívódási problémáknál (pl. B12-vitamin- hiány esetén, a vékonybél utolsó szakaszának eltávolítását követően) vagy ha gyorsan szeret- nénk feltölteni a szervezetet (pl. súlyos D-vita- min-hiánynál, előrehaladott csontritkulásban), az injekciót kell előnyben részesíteni. A D-vita- min esetében később át lehet állni a szájon keresztül történő adagolásra is.

 

Figyelembe kell venni azt a tényt is, hogy manapság sokan intoleranciával reagálnak bizonyos élelmiszerekre és adalékanyagokra. Itt elsősorban a laktózérzékenységre gondoljunk, ami minden hetedik embert érint. Néhány készítményben annyi laktóz van, amitől a páciens azonnal hasmenést kap, ami a bevitelre szánt tápanyagok felszívódását tovább rontja. Végül, de nem utolsósorban fontos az árérték arány is, és ez esetben is érvényes az a megállapítás, miszerint nem mindig a legdrágább a legjobb.

V.T.