Szekunder prevenció

Szekunder prevenció 

A szekunder prevenció célja a betegségek korai, rejtett, még panaszt nem okozó szakban való felismerése. Ezáltal a beteg jó eséllyel, kisebb károsodással, alacsonyabb költséggel gyógyítható.

 

Az egészség értékes beruházás.A kutatások bebizonyították, hogy a dolgozó ember akkor lehet eredményes, sikeres munkájában és magánéletében egyaránt, ha egészséges:Az egészség megörzésének,és a betegségek megelőzésének a mai világban egyre nagyobb súlya van.Feltesszük magunknak azt a kérdést mit akarunk megelőzni,és mit akarunk megőrizni.Egyre fontosabb számunkra a védelem a támogatás,és a megelőzés.

Az egészség fogalma.1974. LaLonde: Az egészségmegőrzésben a
környezeti és szociális tényezők nagyobb
szerepet játszanak, mint az egészségügy!

Mi a célja. lecsökkenteni,megszüntetni
minimalizálni a betegségek
előfordulását, ha mindez nem valósulhat meg
az előfordulásukat lassítani, vagy késleltetni.

• Az élet meghosszabitása
• megőrizni az egészséget.

Az egészségünkben a genetikai tényezők,és az életmódunk játsza a főszerepet.

Nagyon sok prevenciós lehetőség van pl,Mozgás,séta,örömteli tevékenységek mint a sport,tánc stb természetes étrend…..stb

Az egészségfejlesztés fogalma
„Az egészségfejlesztés olyan folyamat,
amely képessé teszi az embereket arra,
hogy fokozzák kontrolljukat egészségük
felett, illetve javítsák azt.

OTTAWAI CHARTA.

Az egészség dimenziói
• biológiai egészség: a szervezetünk megfelelő
működése
• lelki egészség: személyes világnézetünk,
magatartásbeli alapelveink, illetve a tudat
nyugalmának és az önmagunkkal szembeni békének
a jele
• mentális egészség: a tiszta és következetes
gondolkodásra való képesség

Személyesen érintik az egyént, ill. az egyénből fakadó egészséget befolyásoló tényezők
• Tartalma:
• Genetikai adottságok, nem, etnikai
hovatartozás
• Életkor, ismeretek (szocializált és tanult),
értékrend
• Aktuális lelkiállapot, hangulat, énkép,
egészségkép, önismeret
• Alkalmazkodó készség, képességek stb

Manapság a Magyar lakosság életartalma

Kockázati tényezők.

Kockázati tényezőről akkor beszélünk, ha a tényező
bizonyíthatóan társul a megbetegedéssel és ez
a kapcsolta nem zavaró hatásnak vagy
torzításnak a következménye, de ÖNMAGÁBAN
NEM JELENT OKSÁGI ÖSSZEFÜGGÉST.

Oki tényező

• MINDEN OKI TÉNYEZŐ KOCKÁZATI
TÉNYEZŐ, DE NEM MINDEN KOCKÁZATI
TÉNYEZŐ OKI TÉNYEZŐ

A megelőzésnek három szintjét ismerjük:

• Primer prevenció – elsődleges megelőzés a kockázati tényezők megelőzése

A betegség kialakulásának
megakadályozása, a kiváltó tényezők és
rizikófaktorok figyelemmel kísérése,
csökkentése vagy felszámolása (védőoltások,
munkahelyi és élelmiszer-higiénés
szabályok betárása, egészségfejlesztés)

Középpontjában a az egészség általános
védelme és támogatása áll.
• Célja az egészségkárosodás, és a
megbetegedés bekövetkeztének
megelőzése, a fizikális ellenálló képesség,
a mentális jólét, a környezeti biztonság
megőrzése és erősítése, a
fertőzőbetegségekkel szembeni védettség
védelem erősítése

• Szekunder prevenció – másodlagos megelőzés (a betegség korai stádiumban való felismerése és azonnali gyógykezelése)

A betegségek korai felismerése, még
olyan stádiumban, amikor még nem
váltanak ki tüneteket.
• A betegségek korai felismerése
szűrővizsgálatok által lehetséges.

• A szűrővizsgálatok célja
  A népességből kiválogatni azokat, akik
  valószínűleg betegek = A REJTETT
  MORBIDITÁS FELDERÍTÉSE
   A betegség korai szakaszában történő
  megállapítása és a betegek gyógykezelése.
   Szűrővizsgálatot csak egészségügyi
  szempontból fontos és gyakori betegségek
  esetében végzik
• Tercier prevenció – harmadlagos megelőzés (a betegség súlyosbodásának megelőzése, a szövődmények bekövetkezési valószínűségének csökkentése)

• Akkor kerül rá sor, ha a gyógykezelés
késett és szövődmény alakult ki, vagy a
betegség idültté válása rokkantsághoz
vezet.
• Gondozás, krónikus betegek
gyógykezelése, rehabilitáció,
komplikációk, elhalálozás megelőzése