A Vegateszt a 80.-évektől foglalkozik már evvel a kérdéssel a káros környezeti hatások az emberi szervezetre.
Az olyan nehézfémek, mint a higany, ólom, króm vagy kadmium, az emberi szervezetbe kerülve sokféle károsodást okozhatnak – általában különbséget tesznek akut tünetek (pl. helyi irritáció, gasztroenteritisz, tüdőgyulladás) és hosszú távú következmények (pl. teratogenitás vagy karcinogenitás, CNS- vagy vesekárosodás) között. Számos fémet az iparban használnak fel, és így a foglalkozási megbetegedések okozójaként is szerepet játszanak, de az ivóvízzel (pl. arzén, ólom) vagy a szennyezett élelmiszerek fogyasztásával (higany a halakban) is bekerülhetnek a szervezetbe.
Hogyan ismeri fel a nehézfém-mérgezést?
A fémmérgezés tünetei változatosak és gyakran nem túl specifikusak. Ezek elsősorban attól függnek, hogy milyen fémet fogyasztottak, és milyen magas a koncentráció a szervezetben. A következő tünetek esetén a nehézfémekre is gondolni kell, mint lehetséges kiváltó okokra:
- Fertőzésekre való hajlam
- Autoimmun betegségek (pl. reumás betegségek, sclerosis multiplex)
- Allergiák
- Krónikus gyulladás
- Anémia (anaemia)
- Memória és koncentrációs zavarok
- Kimerültség és krónikus fáradtság
- Álmatlanság
- Fejfájás és végtagfájdalom, szédülés
- Hányinger, hányás, hasmenés
- A máj, a vesék és a tüdő károsodása (pl. tüdőgyulladás)
- Mentális zavarok, károsodott tudat, depresszió
Mivel ezek a tünetek sok más klinikai képen is előfordulnak, gyakran nem kapcsolódnak nehézfém-mérgezéshez.
Úgy gondolják, hogy a fémmérgezés összefüggésbe hozható a rák, a szívroham, a stroke, a bronchiális asztma és a neurodegeneratív betegségek (Alzheimer-kór, demencia, Parkinson-kór) fokozott kockázatával.
Mi váltja ki a nehézfém-mérgezést?
Egyes fémek, mint például a cink, a vas, a réz és a nikkel, elengedhetetlenek a testünk számára, de csak alacsony koncentrációban. Ha a szervezetben a koncentráció növekszik, mérgező hatással lehet a szervezetre. Más nehézfémek nem endogének, és azonnal mérgekként hatnak. Ezek közé tartozik a higany, az ólom és a kadmium. A potenciálisan mérgező nehézfémek, mint az ólom, higany, kadmium, arzén, nikkel, alumínium, ezüst és palládium még kis mennyiségben is mérgező hatással vannak szervezetünkre. A nehézfémek káros hatása más toxinokkal vagy több nehézfémmel kombinálva egyidejűleg felhalmozódhat testünkben és fokozhatja a patogén hatást. Ez azonban személyenként nagyon eltérő lehet, és függ az egyén személyes testének saját méregtelenítő képességétől.
Honnan származnak a mérgező fémek?
A bevitel forrásai lehetnek bizonyos élelmiszerek, például szennyezett gombák, halak vagy ólommal szennyezett ivóvíz (a régi épületek vízvezetékei gyakran még mindig ólomból készülnek). Az Ázsiából származó étrend-kiegészítők és ayurvédikus gyógyszerek ólommal vagy higannyal is szennyeződhetnek. Ehhez elnyeljük a nehézfémeket a belélegzett levegőn keresztül, amelyek kipufogógázokkal szennyezettek. Gyakori ok lehet a sok amalgám fogtömés. Az amalgám higanyvegyület. A rágás közbeni súrlódás higanygőzt szabadít fel az apró amalgámrészecskék mellett. Az alumíniumot, egy könnyűfémet, gyakran tartalmazza például a dezodor.
